|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 8 találat | lapozás: 1-8 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ungor Csaba 2001. augusztus 21.A Lakiteleki Népfőiskolán a Szent István kápolna előtt ünnepi szentmise és ökumenikus istentisztelet keretében felavatták Márton Áron erdélyi püspök mellszobrát, Ungor Csaba szobrászművész alkotását. Avató beszédet mondott Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes, aki felidézte Márton Áron életútját. "Szent István ezer esztendeje tüzet gyújtott Magyarországon és Márton Áron a haláláig őrizte ezt a tüzet - mondotta a főpap. A szobor felavatását követően különböző felekezetek vezető lelkészei beszéltek arról, hogy Márton Áron példája erősítette bennük a kereszténységbe és a magyarságba vetett hitet, majd P. Szőke Sándor római posztulátor számolt be az erdélyi püspök boldoggá avatásáról. /Felavatták Márton Áron erdélyi püspök mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2001. október 9.Okt. 5-én a temesvári magyar közösség az 1848-49-es magyar szabadságharc mártírjaira és hőseire emlékezett a régi városháza tanácstermében megtartott ünnepi műsorral, majd másodszor is felavatta a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktáblát. A bevezetőben Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, történelemtanár ismertette a temesvári születésű honvédtábornok példamutató életpályáját. Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy itt és most a Bánságban különösen nagy jelentősége van e megemlékezéseknek, mert sokan vannak, akik ki akarják radírozni a történelemből ama félezer évet, amikor a magyarság meghatározó szerepet játszott ezeken a tájakon, és nem átallnak kalapácsot ragadni a magyar jelképek szétzúzása céljából. Az ünnepség fénypontjának bizonyult a Ne feledd a tért c., Mészáros Ildikó magyartanárnő irányításával készült verses összeállítás, az 1848-49-es szabadságharc hőseinek emlékére. Az ünneplők átvonultak a közeli Szent-György térre, ahol másodszor is sor került a Klapka György szülőháza falán elhelyezett emléktábla leleplezésére. A plakettet Ungor Csaba szobrászművész készítette, a márványtábla magyar és román nyelvű szövegét Andrássy Sándor kőfaragó mester véste ki. "Ezentúl minden évben itt fogunk összegyűlni október hatodikán, a magyar szabadságharc vértanúira emlékezve. Remélem, hogy Temesvár lakossága is megbékél ezzel a táblával és nem kell évről évre újból felavatnunk az 1999-ben már egyszer leleplezett és ismeretlen tettesek által összezúzott emlékművet!"- jegyezte meg Halász Ferenc RMDSZ-elnök. /(Pataki Zoltán): Évente újraavatjuk a Klapka-emléktáblát? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./2013. augusztus 26.IX. Végvári Falunapok és Testvértelepülések TalálkozójaVégvár megújult főterén, együtt ünnepeltek a testvértelepülésekkel Az elmúlt hét végén IX. alkalommal szervezték meg Végváron a Falunapokat és Testvértelepülések Találkozóját. A rendezvénysorozat augusztus 23-án, pénteken Weekend Band- és Vízi Imre-koncerttel indult. A Románia hangja vetélkedő döntőse, Vízi Imre, akinek repertoárján közkedvelt magyar dalok is szerepeltek, nagy sikert aratott Végváron. Augusztus 24-én, szombaton délelőtt a hagyományos minifoci bajnokságra került sor, amelyen idén a helyi futballcsapat, a Tormactim győzedelmeskedett. Délután rendhagyó módon a végvári Kossuth parkban tartották meg a bográcsfőző vetélkedőt, amelyen 12 végvári és vendégcsapat vett részt. A megszámozott bográcsokban sertés, marha, kecske és kakaspörkölttől a pacalpörköltig és babgulyásig mindenféle ínycsiklandó ételkülönlegesség rotyogott. A zsűri a Végvárért (Pro Tormac) Alapítvány „mesterszakácsa”, Ungor Csaba hagyományos végvári disznópörköltjét kiáltotta ki győztesnek. A második helyet a szegedi Álmosdi Lászlóné pacalpörköltje érdemelte ki, harmadik helyezett lett a Végvárról Decsre (Magyarország) elszármazott Csata Csaba, aki immár nem végvári, hanem „decsi pörkölttel” nevezett be a vetélkedőre. A végvári és környékbeli fiatalok szórakoztató favágó és szalmabála-görgető akadályversenyen is összemérték tudásukat. A favágó verseny győztese a végvári Kerekes Zsolt lett, a nagykövéresi Florint és a végvári Butnaru Misit megelőzve. Az akadályversenyre csapatok neveztek be, az első díjat a Flacăra, a másodikat a 4+1, a harmadikat a berényi csapat szerezte meg. Miközben a gyerekek vízifoci mérkőzést játszottak a végvári templom előtti téren, már gyülekeztek a hagyományos felvonulás résztvevői, akik a falu Temesvár felőli bejáratától a főtérig masíroztak, lovas bandérium vezetésével. A végváriak díszsorfala között vonultak be a lovasok a főtérre, román és a magyar nemzeti színű zászlókkal, majd utánuk az önkéntes tűzoltók, a temesrékasi fúvószenekar, a népviseletbe öltözött végvári néptáncosok érkeztek a díszkővel kirakott piactérre. A község apraja-nagyja összegyűlt Végvár megújult főterén, ahol Csáki Gál Károly polgármester köszöntötte Borbásné Márki Mártát, Röszke és Biczó Ernőt, Decs testvértelepülések polgármestereit, valamennyi egybegyűltet. Végvár tavaly megválasztott fiatal polgármestere örömmmel üdvözölte Decs küldöttségét, akik nyolc év után újból együtt ünnepeltek a végváriakkal és a röszkei küldöttséget, akik a polgármester és alpolgármester vezetésével, mint minden évben, most is részt vettek a falunapokon. „Visszatekintve az egyéves munkára, igyekszünk évről évre valami újat létesíteni Végváron. Most a főteret sikerült felújítani, remélem, tetszik a végváriaknak és a vendégeknek. A felújítási munkálatokat akkor tudjuk könnyedén és kevesebb pénzzel végrehajtani, ha együttműködünk! Nagy segítség volt egyes végváriak hozzájárulása, nekik is köszönhetjük, hogy ez a tér most így néz ki, köszönöm a munkájukat!” – mondta Csáki Gál Károly polgármester. Borbásné Márki Márta, Röszke polgármestere a röszkei küldöttség és a Máriaradnát is megjárt röszkei zarándokok nevében is üdvözölte a végváriakat: „Kívánom, hogy sok erő, kitartás, szív és lélek legyen a végváriakban, hogy a most megkezdett gyönyörűséges munkákat folytatni tudják!” – mondta Borbásné Márki Márta. A decsi küldöttség nevében Biczó Ernő köszönte meg vendéglátó végvári családoknak a „sok szeretetet és gondoskodást, ami irányunkban megnyilvánult”. Biczó Ernő azt kívánta a felejthetetlen találkozó valamennyi résztvevőjének: amikor mindenki hazaér a saját portájára és eljön az este, „tekintsenek föl a csillagokra és mindenkinek jusson eszébe ez a találkozó, mert hiszem, hogy összetartozunk!” A polgármesteri köszöntők után a piactéren ünnepi műsornak tapsolhattak a végváriak, amelyet a Szederinda és Csürdöngölő néptánccsoportok közös Küküllő menti tánca vezetett be. A resicabányai Hóvirág kórus kisküküllőmenti népdalcsokorral kedveskedett a közönségnek, majd a végvári utánpótlás tánccsoport moldvai tánca és a nagyok marossárpataki tánca következett. Nagy tapsot aratott a rékási fúvószenekar, amely visszatérő vendége a Végvári Falunapoknak. Az ünnepi műsor befejező részében modern tánc és az Akkces együttes fellépése örvendezette meg a fiatalokat. Az ünnepi műsort utcabál és tűzijáték követte, a talpalávalót a népszerű 4+2 Asszinkron zenekar szolgáltatta. Vasárnap délelőtt ünnepi istentiszteletre került sor a református templomban. A három napig tartó Falunapok zárórendezvénye során a testvértelepülések küldöttségei gazdasági, kulturális és egyéb együttműködési lehetőségekről, közös határon átívelő pályázatokról tárgyaltak a nyár folyamán szintén megújult végvári kultúrotthonban. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2014. december 22.Ökumenikus emlékünnepély és emléktábla-avatás„Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek” A forradalom 25. évfordulóján a temesvár-belvárosi református templomban november 18-án tartották meg a hagyományos ökumenikus istentiszteletet. Igét hirdetett Tőkés László EP-képviselő, egykori temesvári lelkipásztor, a történelmi egyházak és vallásfelekezetek képviselőinek közreműködésével. Az ökumenikus emlékünnepély évről évre az 1989 decemberi példás összefogásra emlékezteti a temesváriakat, amikor nemzetiséghez és vallásfelekezethez való hovatartozástól függetlenül szolidaritást vállaltak a kilakoltatással fenyegetett Tőkés László református lelkipásztorral. Az ökumenikus istentisztelet résztvevőit, a híveket, magas egyházi tisztségviselőket, a jubileumi emlékhét vendégeit Fazakas Csaba temesvári esperes köszöntötte, hálát adva Istennek azért, hogy a Temesvárra jellemző ökumené szellemében a város majd’ minden felekezetének képviselői eljöttek az ünnepségre. Tolnay István, egykori temesvári forradalmár felidézte az 1988-ban a hatóságok rosszallását kiváltó Dsida-estet, amelyet szintén az ökumené szellemében szervezett a katolikus vallású fiatalokkal közösen Tőkés László. Végül Tolnay István felsorolta azoknak a jeles egyházi személyiségeknek a nevét – Nicolae Corneanu ortodox érsek, Krauter Sebestyén római katolikus püspök, Neumann Ernő főrabbi –, akik már nem lehetettek jelen ezen a jubileumi ünnepségen. Igehirdetése során Tőkés László a szabadító karácsony szellemiségét megidézve vont párhuzamot a '89-es események isteni rendelésű dimenziója és a Megváltónak, a „békesség fejedelmének” akkori és mindenkori eljövetele között. Az egykori temesvári lelkipásztor méltatta a gyülekezet akkori kiállását, az etnikumok, felekezetek és generációk egymásra találását, megjegyezve: az eltelt negyedszázad legnagyobb vesztesége éppen ezen hitbéli együttállás és akcióegység fellazulása, hiszen az ilyen alkalmak, mint a mostani is, ma már igen-igen ritkák. Éppen ezért jó, hogy újból együtt vagyunk, reformátusok, katolikusok, ortodoxok, izraeliták! – zárta jubileumi igehirdetését a temesvári forradalom kirobbanásának helyszínén Tőkés László. A továbbiakban az egyházak képviselői mondtak igei alapú, imádságos köszöntéseket: Alexandru Messian görög katolikus püspök, Martin Roos római katolikus püspök, Zaharia Pereş ortodox érsekségi előadótanácsos, Gáll Sándor erdélyi egyházkerületi kancellár – aki Kató Béla református püspök üzenetét tolmácsolta –, Andrei Ghidali, a temesvári zsidó hitközség felolvasója, Ionel Tuţac baptista egyházközösségi elnök, Ilie Albiciuc ukrán ortodox esperes, Kovács Zsombor evangélikus-lutheránus lelkipásztor. Az ökumenikus együttlét során az Új Ezredév kórus és a Szabolcska Mihály kórus énekelt, de a jelenlevők egy zenei ősbemutatónak is a részesei lehettek: a szegedi Vox Nova és a gyergyószentmiklósi Szent Miklós énekkarok közös előadásában elhangzott a négytételes Temesvári mise, Daróczi Bárdos Tamás és Szokolay Sándor szerzeménye. Illyés Kingával közösen megtartott, áramszünettel „fűszerezett” egykori temesvári szavalóestje emlékére Heltai Jenő Szabadság című versét Péterfy Lajos színművész adta elő. Az ökumenikus emlékünnepély a templom előcsarnokában folytatódott, ahol évfordulós emléktáblát avattak fel, Ungor Csaba temesvári képzőművész munkáját. Avatóbeszédet mondott Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, aki diáktársaként úgy ismerte meg Tőkés Lászlót, mint aki nem ismer lehetetlent. „Szabadságharcos nemzeti örökségünk és protestáns lelkületünk egyaránt táplálta benne és az általa pásztorolt temesvári gyülekezetben ezt a forradalmár hozzáállást, amely a népfelkelés szikrájának bizonyult” – mondta az unitárius püspök, aki ezekkel a szavakkal zárta emelkedett ünnepi beszédét: „Soha ne feledjük azt a bibliai tanítást, amelyre mától ez a tábla is emlékeztet minket: ’Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek’. Az apostoli biztatás alapján és Temesvár szellemében töretlenül küzdjünk a megalkuvás falainak lebontásáért, a rendszerváltozás kiteljesítéséért, egyházi és nemzeti közösségi jogaink maradéktalan érvényesüléséért.” A jubileumi emléktáblát közösen leplezte le az igehirdető Tőkés László és a táblaállítást támogató Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A megemlékezés résztvevői égő gyertyákkal a kezükben özönlöttek ki a templom elé, a forró decemberi események hangulatát felidézve. Az ökumenikus emlékünnepség az 1989. december 15-én kirobbant forradalom emléktáblájának a megkoszorúzásával zárult. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2015. június 6.Könyvbemutatóval emlékeztek Bárányi László Ildikóra„Ő volt a legnépszerűbb szerző a temesvári írók között” Halálának első évfordulóján, Bárányi László Ildikóra, az egy esztendeje elhunyt orvos-íróra emlékeztek a Romániai Írószövetség temesvári szervezetének székházában a hagyományos pénteki találkozó keretében. Ez alkalommal bemutatták a szerző Búcsú az összkomforttól (Adio confort) című, két kisregényt tartalmazó kötetét, mely a napokban jelent meg román fordításban. A könyvbemutatón részt vett Cornel Ungureanu, az Írószövetség helyi szervezetének elnöke, aki a temesvári kulturális élet meghatározó személyiségének nevezte Bárányi László Ildikót. A Búcsú az összkomforttól című könyv román nyelvű változatát és a szerző életművét Pongrácz P. Mária alelnök mutatta be, hangsúlyozva, hogy a család jóvoltából, posztumusz kötete által Bárányi Ildikó tovább él, most is itt van közöttünk. Gazdag írói munkásságára kitérve Pongrácz P. Mária elmondta: a sajtóban közölt publicisztikával, karcolatokkal, novellákkal kezdődött írói pályafutása, amit egészségügyi témájú könyvek követtek. A Gyakorlati tanácsadó kismamáknak és Gólyamese felnőtteknek című könyvei annyira népszerűek voltak, hogy azonnal elkapkodták őket. „Ő volt a legnépszerűbb szerző a temesvári írók között” – mondta Pongrácz P. Mária. Következett a Bárányi Ferenccel közösen írt „...és akkor eljött Hippokrátész” című könyv, amely elindította a szerzőt a szépirodalom útján. A Búcsú az összkomforttól című kötet két kisregényt tartalmaz, amelyek szereplői az 1945–1980 közötti történelmi időszak tanúivá válnak. „Az első rész (Garzon a negyediken) egy több szólamra írt oratórium” – mondta Pongrácz P. Mária, aki szerint rengeteg szenvedés van ezekben az egyszerű emberekről szóló történetekben, de mindig felvillan egy-egy reménysugár, mindig jelen van a szeretet, a boldogság utáni vágyakozás. A második rész bánsági svábokról szól, akiket bárhová űznek, deportálnak, mindenhol házat akarnak építeni, de közben mindig a szülői házra gondolnak. „Azon túl, hogy ez a kötet elnyerte az Írószövetség díját, nagyon jó könyv, mindenkinek csak ajánlani tudom” – mondta befejezésül Pongrácz P. Mária. A könyv nem jelenhetett volna meg a család – dr. Bárányi Ferenc és leánya, Bárányi Ildikó – erőfeszítései nélkül, akik ily módon akartak fejet hajtani Bárányi László Ildikó emléke előtt. A könyvet Sütő-Udvari Magda fordította román nyelvre, a szövegszerkesztés Farkas-Ráduly Melánia munkája. A szép kivitelezésű kötet fedőlapjára Hajdu Tamás orvos-fotográfus látványos alkotása került, amely Cornel Ungureanu szerint szemléletesen mesél a kötet tartalmáról. A könyv „producere” Bárányi Ildikó, a szerző lánya, aki a budapesti Regiszter Kiadónál nyomtatta ki a szemre is tetszetős, minőségi megjelenésű kötetet. Az emlékezés péntek délután a Máltai Segélyszolgálat temesvári központjának kápolnájában folytatódott, ahol megemlékező szentmisét celebráltak, és felavatták dr. Bárányi László Ildikó, a szervezet alapítója emlékére az Ungor Csaba szobrászművész által készített domborművet. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2015. október 19.Járosy Dezső-emléktáblát avattak az Új Ezredév Református KözpontbanAz Új Ezredév Református Központban október 16-án, pénteken felavatták Járosy Dezső /Csatád, 1882. december 7. – Eger, 1932. szeptember 13./ zeneesztéta, zenekritikus, orgonaművész, zeneszerző emléktábláját, aki abánsági zenei élet meghatározó személyisége volt a XX. század első évtizedeiben. A Járosy Dezső Napok rendezvénysorozat keretében sorra került avató ünnepségen részt vett dr. Bodó Barna, a táblaállítást kezdeményező Szórvány Alapítvány elnöke, Răzvan Hrenoschi megyeházi főosztályvezető, az emléktábla megvalósítását támogató Temes Megyei Tanács képviselője és Ungor Csaba szobrászművész, a Járosy-domborművel díszített, míves kivitelezésű márványtábla alkotója. Járosy Dezső zenei és közéleti munkásságának jelentőségét Szekernyés János helytörténész, a Képzőművészek Egyesületének helyi elnöke méltatta. Szekernyés János felidézte a XIX. század végén, a XX. elején bekövetkezett katolikus egyházzenei reformmozgalom, a „cecilianizmus” jellemzőit, amely Járosy Dezső életművére is rányomta a bélyegét. A temesvári Hittani Intézet elvégzése után Járosy Kössler János növendékeként zeneszerzést és orgonajátékot tanult a budapesti Zeneakadémián. 1906-ban a temesvári katolikus székesegyház karnagyává és orgonistájává, 1910-ben a budapesti Zeneakadémia tanárává nevezték ki. 1917-től 1929-ig szerkesztette a Temesváron megjelenő Zenei Szemle című folyóiratot, korának egyik legkitűnőbb magyar zenei szaklapját. Járosy Dezső 3000 zenei témájú cikket írt, 26 könyvet jelentetett meg és 88 orgonakoncertet adott negyed évszázados termékeny időszakában. Neki köszönhető a temesvári Dóm Wegenstein orgonájának a beszerzése 1908-ban, amelyen emlékezetes koncerteket adott. A csatádi születésű, német származású, de magát következetesen magyarnak valló Járosy az első világháború után magyar közéleti és közösségszervező tevékenységével is kitűnt. Răzvan Hrenoschi megyeházi igazgató arról beszélt, hogy a bánsági kulturális sokszínűség és egymás kultúrája iránt tanúsított nyitottság jegyében a Megyei Tanács következetesen támogatja az olyan jelentős bánsági kulturális személyiségek emlékének az ápolását, mint Járosy Dezső, akiről előzőleg könyv is megjelent, szintén a megyei önkormányzat támogatásával. „A Református Központban helyet kaphatna a jeles bánsági személyiségek Pantheonja, akik közül Járosy Dezső emléktáblája lehetne az első” – mondta Răzvan Hrenoschi. Az Új Ezredév Református Központ lelkipásztora, Gazda István arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy az ökumenikus szárnyat a temesvári felekezetek és etnikumok közötti nyitottság jegyében hozták létre, ahol egy római katolikus pap és zenetudós, Járosy Dezső emléktáblája is helyet kaphat. „Az Új Ezredév Központ nem csak a református magyaroké, hanem valamennyi temesvárié lesz, amelyben kamarakoncertek megszervezésére alkalmas auditórium és képzőművészeti tárlatok megszervezésére alkalmas helyiség is lesz” – mondta Gazda István. Járosy Dezső emléktábláját dr. Bodó Mária, a Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának docense és Răzvan Hrenoschi, a Temes Megyei Tanács főosztályvezetője leplezték le szép számú érdeklődő jelenlétében. A Járosy Dezső Napok rendezvényei kétnapos nemzetközi zenetudományi konferenciával folytatódtak, amelyre az Új Ezredév Református Központban és a Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának épületében került sor. Az érdeklődők izgalmas előadásokat hallgathattak meg Járosy Dezső életművéről és jelentőségéről, a két világháború közötti bánsági zenei életről, az egyházzenei megújulásról, a magyar–román zenei kapcsolatokról, a bánsági orgonaiskoláról, a temesvári Dóm jeles karnagyairól. A kétnapos rendezvény szombaton Kristóf János nagyváradi orgonaművész koncertjével zárult. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2017. augusztus 31.A reformáció egyházmegyei ünnepsége VégváronTemes – A Temesvári Református Egyházmegye ez év október 14-én, szombaton ünnepli a Reformáció 500 éves (1517–2017), valamint a Magyar Református Egyház 450 éves (1567–2017) évfordulóját. Az ünnep közös istentisztelettel kezdődik a végvári református templomban, ahol ft. Csűry István püspök tolmácsolja Isten igéjét, dr. Zabán Bálint tart rövid és frappáns előadást a reformációról, valamint az egyházkerület kántor-kórusa, illetve az Új Ezredév kórus fog gyönyörködtetni kórusművek előadásával. Fehér László tárogató játéka zárja az istentiszteletet. Az ünnepi esemény déltől a piactéren folytatódik, ahol az ebéd elfogyasztása után kerül sor az „Élő Kövek”, „Bízz Band” ifjúsági zenekarok, valamint a Koral – Sziget egyházi zenekar fellépésére. A gyermekek számára a „Napraforgók” játszóház nyújt foglalkoztatást 10.00–17.00 óra között. A Parakletosz Kiadó is jelen lesz könyvekkel és más megvásárolható termékekkel. A délután folyamán leplezzük le az Ungor Csaba szobrász által készített emléktáblát, majd „Református telepesek és telepes falvak a Bánságban. Református identitás” címmel hallgathatunk előadásokat. Reménység szerint sor kerül a Magyari Hunor által előkészületben lévő „Temesvári Református Egyházmegye templomai” című album bemutatására is. A kora esti órában nt. Juhász András csongrádi esperes úrvacsorai ágendás szolgálatára és úrvacsora vételre, majd közös zsoltáréneklésre kerül sor. Bízunk benne, hogy a végvári piactéren egyszerre kb. 600 ajakról zendül majd fel az ének A zsoltáréneklést a nap záró momentuma követi, amikor a jelenlévő lelkipásztorok áldást mondva bocsátják haza az ünneplő gyülekezetet. Erre a rendkívüli napra és alkalomra szeretettel várjuk a Temesvári Református Egyházmegye gyülekezeteinek tagjait minél nagyobb számban! Természetesen más egyházmegyék érdeklődő tagjait is szeretettel várjuk, de a más felekezetű testvéreket is! Ha van szándék a szervezésben való társulásra és támogatásra – akár magánszemélyek, családok, vállalkozások, civilszervezetek, alapítványok, önkormányzatok, politikai szervezetek stb. részéről –, akkor azt az eseményt megelőzően legalább 1 héttel jelezzék, hogy a molinón fel tudjuk tüntetni a támogatókat, ill. a logókat. Az eseményt a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is hathatósan támogatja. Bódis Ferenc esperes / Nyugati Jelen (Arad) 2017. október 16.Református testvériség napja Végváron„Legyen a jövendő építése Isten kezéből!” Október 14-én, szombaton a Temesvári Egyházmegye gyülekezetei a Református testvériség napja című nagyszabású rendezvénnyel emlékeztek meg a reformáció 500. évfordulójáról. A jubileumi rendezvény díszvendégei voltak Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Nt. Juhász András, a Csongrádi Református Egyházmegye esperese. A jóisten is a kiváló munkát végzett végvári szervezőkkel tartott: gyönyörű verőfényes őszi idővel ajándékozta meg a reformáció fél évezredes jubileumát ünneplő bánsági gyülekezeteket! Szombat reggel végvári önkéntesek hada fogadta az egyházmegye gyülekezeteinek tagjait (és nem csak), a regisztrálókat jubileumi kitűzővel, információs csomaggal, ebéd- és ásványvíz-jegyekkel látták el. A hálaadó istentisztelet kezdetére zsúfolásig megtelt a több mint 500 férőhelyes végvári templom, a jubileumi alkalom vendégeit, az egyházmegye lelkészeit és a gyülekezeti tagokat Nt. Bódis András, a Temesvári Egyházmegye esperese köszöntötte. Felemelő élmény volt, amikor a több mint félezer résztvevő együtt énekelte a 90-dik zsoltárt, a magyar reformátusság népi himnuszát. Igét hirdetett Ft. Csűry István királyhágómelléki püspök, aki János evangéliuma 15. fejezetének 1-8. versére alapozta prédikációját. János evangéliuma szerint Jézus szőlőtőhöz hasonlítja önmagát, Atyját szőlősgazdához, követőit pedig szőlővesszőkhöz, amelyek csak akkor teremhetnek gyümölcsöt, ha megmaradnak a szőlőtőn, megmaradnak Krisztusban. „Jézus van a középpontban, onnan származik minden vesszőszál, tudnunk kell, hogy ő a közös tő valamennyi keresztény ember számára, neki köszönhetjük a biztonságunkat, a születésünket, a virágainkat, a gyümölcshozásunkat és az üdvözülést – mondta Ft. Csűry István. – Jézus azt mondta, hogy Atyám házában nagyon sok hely van, ezért érdemes az élet minden pillanatában Isten dicsőségét szolgálni”. Az igehirdetés után dr. Zabán Bálint izgalmas, vetített képekkel illusztrált előadását hallgathatták meg az egybegyűltek „Kálvin János emberi arcáról”, amelyből érdekes részleteket tudhattunk meg a nagy reformátor életéről és munkásságáról. Magyari Hunor székelyudvarhelyi fotográfus, aki az Erdélyi Egyházkerület valamennyi templomát megörökítette különleges dokumentum-fotóin, most A Temesvári Református Egyházmegye Templomai című albumát is megjelentette és bemutatta Végváron. A jubileumi istentisztelet fényét a nagyváradi Kántor Kórus, a temesvári Új Ezredév Kórus, a Temesvár Belvárosi Kórus és a temesvári Baptista Kórus szolgálata emelte. A jubileumi istentisztelet végén már közel hétszáz torokból csendült fel nemzeti imánk, megdobogtatva a szíveket. Az ünnepség a templomkertben emléktábla-avatással folytatódott: Ft. Csűry István püspök és Nt. Bódis Ferenc esperes leleplezték, majd a püspök úr megáldotta a reformáció 500. évfordulója tiszteletére a templom falán elhelyezett, Kálvin János portréját ábrázoló emléktáblát. „Áldja meg az Úr ezt a táblát, amely mindenkor emlékeztet bennünket a múltra, de fordítja a mi tekintetünket előre. Legyen a jövendő építése Isten kezéből!” – mondta Ft. Csűry István. A végvári templom falát díszítő, bronzból és márványból készült jubileumi emléktábla Ungor Csaba végvári szobrászművész alkotása, a táblaavató ünnepséget a nagyváradi Kántor kórus szolgálata tette emelkedetté. A Református testvériség napjának rendezvényei a végvári piactéren folytatódtak, ahol szabadtéri programok várták vendégeket. Volt könyvvásár és kézműves termékek vására, kézműves foglalkozás gyerekeknek és felnőtteknek, miközben a szabadtéri színpadon kórusok és ifjúsági zenekarok léptek fel. A piacteret beborító hatalmas rendezvénysátor alatt helyet foglaló közönséget Nt. Bódis Ferenc esperes és Csáki Károly végvári polgármester köszöntötték. „Nagy öröm számomra, hogy Önök ilyen szép számban ellátogattak Végvárra, és együtt ünnepelhetünk – mondta a végvári polgármester. Rendkívüli ünnep ez a mai, hiszen egy emberéletben csak egyszer adatik meg, hogy a reformáció 500. évfordulóját együtt ünnepelhetjük, de azt is, hogy vagyunk, létezünk és együtt tudunk ünnepelni. Az információs csomagban Végvárt is bemutatjuk Önöknek, ahol még többségben van a magyarság, van óvodánk, iskolánk, hagyományőrző csoportjaink, nap mint nap küzdünk azért, hogy ezeket megtarthassuk. Imádkozzunk a Jóistenhez és mondjunk köszönetet azért, hogy vagyunk, hogy megmaradtunk és nagyon remélem, hogy leszünk annyian, hogy utódaink 500 év múlva is megünnepelhessék a reformáció évfordulóját.” A jubileumi rendezvény megszervezéséről Nt. Bódis Ferenc, a Temesvári Református Egyházmegye esperese nyilatkozott a Nyugati Jelennek: „A reformáció 500. évfordulója tiszteletére az egyházmegyék rendre megszervezték a maguk ünnepségeit, ebbe a sorba álltunk be mi is. Már az év elején megfogant a gondolat, hogy egyházmegyei szinten mi is összehívjuk a gyülekezeteinket, hogy minél nagyobb számban, legalább 500-an ünnepeljük meg a reformáció 500. évét. Az istentisztelet előtt már 680-an regisztráltak, ez azt jelenti, hogy a résztvevők száma 700 felett lesz – ez egy nagyon pozitív válasz a gyülekezetek részéről! Kiemelném azt is, hogy nemcsak más településekről, de más felekezetűek is részt vesznek a rendezvényünkön, akik együtt akartak velünk ünnepelni. A templomban is elmondtam, hogy minden keresztény a testvérünk Krisztusban, bármilyen felekezetű is legyen. Ezért is adtuk azt a nevet ennek az alkalomnak, hogy A Református testvériség napja! – Hogyan sikerült ezt közel ezer embert megmozgató rendezvényt ilyen szépen, gördülékenyen megszervezni? – A szervezésben nagy segítség volt a számomra, hogy a helyiek a munka oroszlánrészét felvállalták. Több mint 50 önkéntesünk van Végvárról, ifjak és idősebbek, férfiak, asszonyok, gyerekek, akik azon voltak az elmúlt hetekben, hogy meg tudjuk szervezni ezt a nagy eseményt. Végig izgultunk, hogy vajon mennyien leszünk, előre kértem a regisztrációkat, a gyülekezetek visszajelzése szerint 407-en előre jelezték, hogy biztosan itt lesznek, ennek ellenére 700 fölött leszünk! A jóisten is ránk tekintett, nagyon szépen süt ránk a nap és ezt a gyönyörű napot szeretnénk úgy megtölteni, hogy mindenki számára legyenek programok, kicsiktől a nagyokig, fiataltól az idősekig mindenki valamit találjon magának: kézműves foglalkozás, arcfestés, mézesbáb-díszítés, gyerekeknek játszóház, ifjúsági koncertek… Ifjúsági zenekarok lépnek fel, majd a budapesti evangélikus egyház zenekara, a Korál Sziget egyházi énekeket ad elő. Meghívtunk több kórust, daloskört is, de nem akartunk, hogy kórustalálkozó íze legyen a rendezvényünknek, hanem beépítettük a liturgiába és a délutáni rendezvények sorába a kórusok műsorát, így a liturgia és a műsor is változatosabb lett.” A Református testvériség napja esti áhítattal és úrvacsoraosztással, közös énekléssel és a résztvevő gyülekezetek megáldásával ért véget. A kiválóan sikerült jubileumi rendezvény résztvevői – felekezettől függetlenül – keresztény hitükben megerősödve, egy életre szóló közös élménnyel térhettek haza. Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-8
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
